Vízkereszt a keresztény évkör egyik legsokrétűbb, csodákkal tele ünnepnapja. Jézus életének három fontos történése kötődik hozzá, és mind a háromban megjelenik a csoda, az isteni kinyilatkoztatás, megtapasztalhatjuk, hogy Isten fia áll előttünk. Ez a három esemény: a három királyok látogatása, Jézus megkeresztelkedése a Jordánban és a víz borrá változtatása a kánai menyegzőn. Mindhárom esemény középpontjában Jézus áll, aki bizonyítékokkal szolgál arra, hogy ő az Isten fia.
 |
| Giotto: Háromkirályok hódolata |
Vízkereszt napjával ér véget a karácsonyi ünnepkör.
Ilyenkor szokás a karácsonyfát is lebontani. A magyarlakta vidékeken ezen a
napon járták a „háromkirályok” köszönteni a kis Jézust. Ez a nap a három
napkeleti bölcs vagy három király látogatásának napja, akik egy különös,
ismeretlen csillagot követve jutnak el a kis Jézushoz, hogy ajándékaikkal
hódoljanak előtte, az új király előtt. Jézusnak már a születését is csodás égi
jel hirdeti, és a három napkeleti bölcset vagy királyt mágusoknak is szokták
nevezni. Nem mindennapi csillagászati tudásuk alapján találják meg az
újszülötthöz vezető utat. Ajándékaik is csodásak: nem a hétköznapi ember
szemével mérik ajándékaikat, az aranyat, tömjént, mirhát. A tömjén füstjét
tisztításra, gonoszűzésre használták már az ókorban is. Jelképezi Jézus
jövetelének célját, a világ megszabadítását a gonosztól, a bűntől. A mirha
olaját használták a királyok felkenésére, de a halottak testét is ezzel kenték
be. Belsőleg használva bódító hatású, ezért az ókorban a keresztre
feszítetteket ezzel itatták, amit Jézus elutasított. Az arany a Nap féme, a
királyok jele. Tehát a napkeleti bölcsek tudták, hogy Jézusnak milyen ajándékot
kell hozniuk. Festők százai festették meg ezt a jelenetet az évszázadok során,
de ritka az olyan beavatott, sokat tudó festő, mint a XIII. században élt
firenzei Giotto di Bondone, aki azt is tudta, hogy a királyoknak milyen
formában kell az aranyat átadni. A legtöbb festő képén az aranyat zacskóban,
aranypénz vagy aranyrudak formájában nyújtják a kisded Jézusnak. Giotto
freskóján a legidősebb király hozza az aranyat. A képen Mária előtt térdel, aki
a kisdedet az ölében tartja. Az aranyat a napkeleti király már elhelyezte Mária
lába elé egy korona formájában. Így kell egy királynak aranyat ajándékozni, nem
úgy, mint egy kalmárnak. A kép egyébként eszünkbe juttat egy fontos pillanatot
is a magyar történelemből. Nekünk is volt egy öreg királyunk, aki halála előtt
felajánlotta koronánkat Jézus édesanyjának, Szűz Máriának, aki azóta
Magyarország örökös királynéja. Ezt a királyt ma Szent István néven tartja
számon a történelem.
A másik, szintén Vízkereszt napjához kötődő esemény
Jézus életében a Jordán vizében való megkeresztelkedése volt. Innen a
Vízkereszt napja elnevezés is. Jézus felnőtt férfiként, harmincévesen, önként
vállalja a keresztséget, a vízbemerülést. Ekkor nyeri el a krisztusi minőséget,
innentől kezdve lesz ő Jézus Krisztus. Az atya pedig mennyei szózattal ismeri
el az emberi világban, hogy Jézus valóban az Ö fia. A csodás eseményt Lukács
így örökítette meg evangéliumában: „Lőn pedig, hogy mikor mind a község
keresztelkednék; és Jézus is megkeresztelkedett volna és imádkoznék,
megnyilatkoznék az ég; és leszállana a Szent Lélek testi ábrázatban, mint egy
galamb, őreá, és szózat lenne mennyből, ezt mondván: Te vagy amaz én szerelmes
Fiam, tebenned vagyon az én kedvem!”
A harmadik esemény már Jézus megkeresztelkedése után
következik be: ez a kánai csoda, amikor egy menyegzőn, ahova Jézus és anyja,
Mária is hivatalosak, elfogy a bor. Akkor Mária kérésére Jézus a korsókban lévő
vizet borrá változtatja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése